Bhm zebra
(Equus burchelli boehmi)
Angolul: Burcell's zebra
Rend: Pratlanujj patsok (Perissodactyla)
Csald: Lflk (Equidae)
|
Az als kpeken Lepke, a Veszprmi llatkertben szletett kis zebra lthat egy napos s ngy napos korban.

|
|
|
|
 |
|
Kiss srlkeny (low risk - IUCN)
Elforduls: Kelet-Afriktl Angolig s Dl-Afrikig
Testtmeg: 175-385 kg
Marmagassg: 1,1-1,45 m
Tpllka: nvnyevk, fvek, fiatal hajtsok.
Szaporods: 360-396 napi vemhessg utn egy csikt ellik.
lettartam: fogsgban tbb, mint 40 v.
Az alfldi zebrk (Equus burcelli) az afrikai szavannk jellegzetes nvnyevi. A kelet-afrikai Grevy-zebrtl szlesebb cskjai klnbztetik meg. Mind a nylt, mind az erds szavannkon megtallhatak csapatai, akr 4.400 mter magasra is felhatolnak. Elssorban a vz kzeli terleteket rszestik elnyben.
A tpllknak 90%-t legelssel szerzi. Naponta tlagosan 13 km-t tesznek meg, mg a magasabban fekv alvhelykrl elindulva felkeresik a tpllkozhelyeket, majd visszatrnek. Habr nagy ltszm hordkba is sszeverdhetnek, a szocilis szervezds magjt a kisebb ltszm, nem territrilis csaldok jelentik. A csaldokon bell stabil hierarchia viszonyok uralkodnak, amelynek ln a dominns hm ll, aki 1-6 felntt kancn gyakorolja hatalmt. A nstnyek rendszerint letk vgig a csaldjukkal maradnak, mg a fiatal csdrk elvndorolnak, majd csak hmekbl ll, lazbb szerkezet csapatokba verdnek ssze.
A kanck szezonlisan polisztruszosak, az sztrusz 2-19 napig tart. 360-396 nap utn ellik, a 32 kg krli jszltt csk hamar talpra ll, st egy ra mlva mr futkos. Br egy ht mlva kpesek fvet is enni, 7-11 hnapig szopnak. A hmek 1-3 ves korukban hagyjk el a szlcsoportjukat, 4 vesen mr a nstnyekrt kzdenek.
Termszetes ellensgeinek, az oroszlnoknak, hinknak s hinakutyknak komoly kihvst jelent elejtsk, nem egy elvigyzatlan oroszlnt tettek nyomorkk pontos s erteljes rgsaikkal. A lfegyverek ellen azonban mr nem hatkony ez a vdekezsi md, fleg Dl-Afrikban rtottk a farmerek, aminek kvetkeztben az alfldi zebrai tbb alfaja a quagghoz hasonlan kipusztult azokon a terleteken. |