Szib�riai tigris

Rendszertani hely: oszt�ly: eml�s�k (Mammalia); rend: ragadoz�k (Carnivora); csal�d: macskaf�l�k (Felidae)

Le�r�s: A legnagyobb termet� macskaf�le, a h�mek testhossza �tlagosan 280-320, a n�st�nyek� 250-275 cm, testt�mege ak�r 250 kg is lehet, de a n�st�nyek nem n�nek ilyen nagyra. Jellegzetes cs�kos mint�zata a s�r� erd�kben j�form�n l�thatatlann� teszi, mert a cs�kok val�s�ggal felszabdalj�k az �llat k�rvonalait. Hatalmas er�teljes mancsai �s hossz� bajuszsz�lai ugyancsak jellegzetesek.

Elterjed�s, �l�hely: A tigris elterjed�si ter�lete egykor a Kauk�zus hegyl�ncait�l K�n�ig, az Ohotszki-tenger d�lnyugati partjait�l J�v�ig, s�t m�g tov�bb Baliig terjedt, m�ra azonban e hatalmas ter�let legnagyobb r�sz�r�l kipusztult, els�sorban a vad�szatnak, illetve eredeti �l�helye megsemmis�l�s�nek k�vetkezt�ben. Sz�mos alfaja m�r teljesen elt�nt, jelenleg �t ma is �l� alfaj�t tartj�k nyilv�n a term�szettud�sok. Ezek k�z�l a kelet-szib�riai tajgaerd�kben �l� szib�riai tigris a legnagyobb termet�.

�letm�d, t�pl�lkoz�s: Mag�nyosan �l� �llat, ragadoz� �letm�dot folytat, s �tlapj�n szinte mindenf�le �llat szerepel, amit csak be tud cserk�szni, le tud ter�teni. Hatalmas testm�retei �s ebb�l k�vetkez� testi ereje miatt term�szetes ellens�ge nemigen van, az ember az egyetlen ellens�ge.

Szaporod�s, egyedfejl�d�s: A tigrisek vemhess�gi ideje 105-113 nap, az ut�dok sz�ma ell�senk�nt �tlagosan 1-4, de arra is akad p�lda, hogy egyszerre hat k�ly�k l�t napvil�got. A kistigrisek n�gy�ves korukban v�lnak ivar�rett� �s ak�r a 26 �ves �letkort is meg�rhetik.

�rdekess�gek: A szib�riai tigris a kihal�s sz�l�n �ll� ritka �llatfaj, �llom�nya vil�gszerte csak n�h�ny sz�z egyedb�l �ll, s ez�rt az �llatkertek vil�gszerte er�fesz�t�seket tesznek annak �rdek�ben, hogy a szib�riai tigris ne pusztuljon ki v�gleg a F�ldr�l. A tigrisek egy�bk�nt nemcsak a term�szetv�d�knek, hanem a rendszerez�knek is sok munk�t adnak, ugyanis m�g ma is vit�s k�rd�snek sz�m�t a tigrisek rendszertani hovatartoz�sa. Hagyom�nyosan a Panthera-nembe sorolt�k, ahov� az oroszl�n, vagy a leop�rd is tartozik, az �jabb vizsg�latok alapj�n azonban helyesebbnek l�tszik a tigriseket a Neofelis-nembe sorolni, ahov� a k�dfoltos p�rduc (Neofelis nebulosa) is tartozik.

A Budapesti �llatkertben m�r a m�lt sz�zadban is tartottak tigriseket, a tigristeny�szt�s h�skora azonban sz�zadunk harmincas �veiben volt. A tigrisek t�bb alfaj�t is bemutatta az �llatkert, �ltek m�r Budapesten beng�li, j�vai, illetve szundatigrisek is, manaps�g pedig szib�riai tigriseket mutat be a kert.