|
Rendszertani hely: osztly: emlsk (Mammalia); rend: ragadozk (Carnivora); csald: cibetmacskaflk (Viverridae)
Lers: Kicsinyke llat, testhossza 30 cm, farka 20-24 cm hossz is lehet, tmege az 1 kg-ot is elrheti. Szrzete ltalban barnsszrke, nhol vrsesbarna, a hasoldalon pedig vilgosszrke. A farok vge fekets-sttbarna szn.
Elterjeds, lhely: Dl-Afrikban Fokfldtl Natalig, st Transvaalig, valamint Nambiban s Botswana dli rszn honos. A nylt, fves terleteket, szraz sksgokat kedveli.
letmd, tpllkozs: Mivel lhelyn nemigen tall olyan sr nvnyzetet, hogy elbjjon a ragadozk ell, fld alatti jratokban l. Egy-egy kolnia akr harminc egyedbl is llhat, s e kolnin bell egyfajta "munkamegoszts" uralkodik. Amg a kolnia nagyobbik fele tpllkozik, vagy ppen pihen, nhnyan kt lbra llva figyelnek, s amikor ragadoz kzeledik, vszjelekkel figyelmeztetik a csoport tbbi tagjt. Nappali llatok, s jellemzjk, hogy az regk krnyezetben, egy nhny szz mter sugar krn bell szinte minden tpllkforrst hasznostanak, legyen az zsenge hats, gum vagy gykr, esetleg aprcska llat. Nha mg a skorpit is megeszik. Amikor a kolnia felsgterletn az lelemforrsok kimerlnek, az egsz csoport felkerekedik s j otthon utn nz. A szuriktk esetenknt fldimkusokkal (Geosciurus) is egytt lnek.
Szaporods, egyedfejlds: A vemhessgi id 77 nap, azaz pontosan 11 ht. Az utdok szma ltalban 2-4, de nha 5 klyk szletik. A kis szuriktk 4-6 hetes korukig vesznek magukhoz anyatejet, de csak 9 hnaposan vlnak ivarrett.
rdekessgek: Rendkvli mdon rdekld, mr-mr szemtelenl kvncsi llatok, s ez hasznukra is vlik, mert a termszetben sokfle tpllkforrst kell kiaknzniuk. Dl-Afrikban a ragadozk gyakori zskmnyllatai, nemcsak a saklok s a mhszborzok (Mellivora capensis) vadsznak r, hanem a ragadoz madarak is.
A Budapesti llatkertben a szuriktk sokig a kisemlshzban ltek, ma azonban a zsirfok mellett lthatk. Kifutjuk alatt egy "barlangrendszert" alaktottak ki, amelynek kmlelablakain t a szuriktk szemtl-szembe megfigyelhetk.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
