v. p�rduc (�llat, Felis pardus L.), a macskaf�l�k csal�dj�ba tartoz� �llat, mely a tigrisn�l 1/3-dal kisebb, de csinosabb testalkatu s farka is hosszabb; f�lei igen r�videk. R�vid sz�re v�r�ss�rga, has�n feh�r, feket�sbarna �ssze nem fut� foltokkal, melyeknek k�z�pfoltjaik nincsenek, mindegyik oldalon 8-10 sort k�peznek. Csak mint fajv�ltozat k�l�nb�ztet� meg a s�t�tebb szin� s r�videbb farku, s�r� fekete foltos L. a vil�gos, k�l�n �ll� foltokkal tark�zott p�rduct�l. A L. eg�sz Afrik�ban, a p�rduc pedig d�lnyugati �zsi�ban honos; �letm�djuk �s testalkatuk azonban eg�szen hasonl�. Az India sz�razf�ld�n �s szigeten �l� fekete p�rduc (Felis melas Aut.), melynek koromfekete bund�j�n a p�rduc jellemz� foltjai csak bizonyos vil�g�t�sban vehet�k ki, szint�n csak szinv�ltozata a p�rducnak. A L. a legt�k�letesebb macsk�k egyike, sz�p. �gyes, ravasz �s kegyetlen, a nagyobb �llatoknak, s�t az embernek is (kit k�l�nben lehet�leg ker�l) veszedelmes ellens�ge. Juhok, kecsk�k �s antil�pok k�pezik k�z�ns�ges zs�km�ny�t, de a majmokat a f�kon s a pavi�nokat a szikl�kon is �ld�zi. Hol falvak az erd� k�zel�ben fek�sznek, �gyesen a h�zakba lop�dzik �s n�ha a lak�k l�tt�ra is valamely h�zi �llatot elhurcol. A L.-ot sebes kuty�kkal szok�s vad�szni, kik addig foglalkoztatj�k, mig a vad�sznak alkalma nyilik �t lel�ni; megsebes�tve d�h�sen ront a vad�szra is. M�g gyakrabban szok�s �t csap�kelepc�kkel �s vast�r�kkel fogni. Sz�p b�re igen becses �s oly dr�ga, mint a tigris�. Ifjukorukban fogott �s szelid�tett L.-ok �reik ir�nt j�indulatuak �s csak idegenekre n�zve vesz�lyesek.

A L. a heraldikai �llatok k�zt a leggyakrabban el�fordul. Mint a pajzs sz�less�ge ir�ny�ban l�pdel� oroszl�nt �br�zolj�k, mely fej�t a n�z� fel� ford�tja, teh�t en face �ll, mells� el�l�b�t f�lemeli, fark�t h�ta f�l� csapja, egyebekben olyan mint az oroszl�n. Ha a L.-ot egyenesen h�ts� l�bain �llva �br�zolj�k, arccal a n�z� fel� fordulva, akkor oroszl�n-leop�rd a neve. A r�gi heraldik�ban azonban a L. �s oroszl�n egy �s ugyanazon �llat volt.