P�paszemes pingvin

Rendszertani hely: oszt�ly: madarak (Aves); pingvinalak�ak (Sphenisciformes); csal�d: pingvinf�l�k (Spheniscidae)

Le�r�s: Testmagass�ga 38-40 cm, t�mege pedig 2-2,5 kg. A pingvinek k�z�tt teh�t a kisebbek k�z� tartozik, de kor�ntsem a legkisebbek k�z�. Alapsz�ne fekete, illetve feh�r, itt-ott sz�rk�s �rnyalattal. A fekete sz�n� ter�let elhelyezked�se alapj�n a pingvineket gyakran "frakkos" madaraknak nevezik. Tollazatuk el�gg� t�m�tt, ami r�szben a h�szigetel�st szolg�lja, r�szben pedig �sz�skor nagyobb sebess�get tesz lehet�v�.

Elterjed�s, �l�hely: A legt�bb ember azt gondolja, hogy a pingvinek kiz�r�lag a D�li Sarkvid�ken �lnek. A val�s�gban azonban pingvineket j�form�n minden sz�less�gi k�r�n tal�lunk a d�li f�ltek�n. A p�paszemes pingvin haz�ja Afrika, m�ghozz� D�l- �s D�lnyugat-Afrika partvid�ke.

�letm�d, t�pl�lkoz�s: A sz�razon meglehet�sen �gyetlen�l mozog, de ott nemigen van sz�ks�ge gyors mozg�sra. A ragadoz�k ellen �gy v�dekezik, hogy nehezen megk�zel�thet� partokon, esetleg part k�zeli szigeteken alak�tja ki f�szk�t. A v�zben sokkal �gyesebb, s ez nem is meglep�, hiszen a v�zben t�pl�lkozik, ott kell �gyesen mozognia. T�pl�l�ka els�sorban halakb�l, olykor m�s kicsiny v�zi �llatokb�l �ll.

Szaporod�s, egyedfejl�d�s: F�szk�t a parton, jobb�ra egy megfelel� k�lt��regben alak�tja ki. Ide ker�lnek a toj�sok, melyeknek sz�ma egy-egy f�szekben 2-3 is lehet. A keltet�s 38-42 napig tart, s a kikelt fi�k�k alig eml�keztetnek sz�leikre. Mikor m�r csaknem el�rik sz�leik m�ret�t, akkor is fak� tollruh�t viselnek, feln�ttkori fekete-feh�r sz�nezet�ket csak k�t�ves koruk ut�n nyerik el. �lettartamuk ak�r 20 �v is lehet.

�rdekess�gek: A pingvinek j�l mutatj�k azt a szab�lyszer�s�get, hogy a rokon �llatfajok hidegebb vid�ken nagyobb testm�reteket mutatnak, mint melegebb �ghajlaton. Ennek az a magyar�zata, hogy a nagyobb testnek ar�nylag mindig kisebb a fel�lete, �gy k�nnyebb megoldani a h�szigetel�s probl�m�j�t. Ez�rt van az, hogy a d�lsarki pingvinek �ltal�ban j�val nagyobbak, mint az �szakabbra, melegebb vid�keken �l� pingvinfajok.

A Budapesti �llatkertben m�r t�bbsz�r is szaporodtak a p�paszemes pingvinek, ami nem kis szakmai teljes�tm�ny. A fi�k�k ugyanis nagyon �rz�kenyek, k�l�n�sen a leveg� szennyezetts�g�re. Volt olyan pingvinfi�ka, melynek �ppen a budapesti szennyezett leveg� okozta pusztul�s�t.