N�lusi v�zil�

Rendszertani hely: oszt�ly: eml�s�k (Mammalia); rend: p�rosujj� pat�sok (Artiodactyla); csal�d: v�zil�f�l�k (Hippopotamidae)

Le�r�s: Nagytest�, mintegy 3,5 m hossz� �s �tlagosan 3200 kg testt�meg� �llat. A legnagyobb p�ld�ny, amelyr�l hiteles adatok �llnak rendelkez�sre, a Londoni �llatkertben �lt, t�mege 4800 kg volt. Teste csaknem teljesen csupasz, de a farok v�g�n egyfajta sz�rbojt figyelhet� meg �s er�s sz�rsz�lakat tal�lunk a sz�jny�l�s k�rny�k�n is. Hatalmas sz�j�ban t�bb fog is agyarr� m�dosult, amelyek nem ritk�n 25-30 cm hossz�ra is megn�hetnek.

Elterjed�s, �l�hely: Afrika tavaiban, nagyobb, gyenge sodr� folyamaiban, illet�leg azok partvid�k�n �l. B�r "n�lusi v�zil�"-nak nevezz�k, a N�lusb�l m�r r�gen kipusztult.

�letm�d, t�pl�lkoz�s: A nappalt jobb�ra a v�zben, s �ltal�ban pihen�ssel t�ltik. Az �jszakai �r�kban viszont kimer�szkednek a partra, hogy felkutass�k t�pl�l�kukat. F�k�nt f�f�l�ket �s l�gy sz�r� v�zin�v�nyeket fogyasztanak, de egyes vid�keken megd�zsm�lj�k az �ltetv�nyeket is. B�r jobb�ra n�v�nyeket esznek, az �jabb vizsg�latok szerint n�ha �llati eredet� t�pl�l�kot is fogyasztanak.

Szaporod�s, egyedfejl�d�s: A n�st�nyek �tlagosan 233 napig vemhesek. Az ut�dok a v�zben j�nnek vil�gra, torped�szer�en kil�k�dve anyjuk test�b�l. Az ut�dok sz�ma �ltal�ban csak egy, de n�h�ny �llatkertben, p�ld�ul az USA-beli St. Louis �llatkertj�ben megfigyeltek m�r ikerell�st is. A borjak 6-9 h�napos korukig szopnak, s �ltal�ban ezt is a v�z alatt teszik. A Budapesti �llatkertben azonban megfigyeltek m�r olyan esetet is, amikor a borj� a parton szopott.

�rdekess�gek: A n�lusi v�zil� teste messzemen�en alkalmazkodott a v�zi �letm�dhoz. Szeme �s orrny�l�sai a fej tetej�re tol�dtak, �gy nem kell kiemelni fej�t a v�zb�l, ha leveg�t akar venni, vagy k�r�l akar n�zni. Orm�tlan nagy teste is a v�zi �letm�ddal van kapcsolatban, ugyanis a nagy t�meghez kell�en nagy t�rfogat, v�zkiszor�t�s is sz�ks�ges annak �rdek�ben, hogy az �llat fajs�lya a v�zbe mer�lve ne legyen t�ls�gosan nagy. Orm�tlan teste miatt els� l�t�sra lomh�nak t�nhet, val�j�ban azonban m�g a sz�razf�ld�n is igen gyors mozg�sra k�pes, ha erre sz�ks�g van. Neve ellen�re nem a lovakkal, hanem a sert�sf�l�kkel van k�zelebbi rokons�gban. Erre utal a v�zil�bik�k jellegzetes, r�f�g�sre eml�keztet� hangja is.

A Budapesti �llatkertben 1893 �ta folyamatosan, megszak�t�s n�lk�l l�that�k n�lusi v�zilovak. A legend�s "J�n�s", a kert els� v�zilova 1893-t�l 1917-ig �lt Budapesten. Ugyancsak legend�s �llat volt "Arany" nev� v�zil�tehen�nk, aki 14 ut�dnak adott �letet. Egyik l�nya, "Kincsem" �let�nek mind a 45 esztendej�t Budapesten t�lt�tte, s szint�n igen term�kenynek bizonyult. 11 borja k�z�l a "Vikt�ria" ("Zajra") n�vre keresztelt �llat k�s�bb nemzetk�zi h�r� lett, ugyanis egy�ves kor�ban a Pr�gai �llatkertbe ker�lt, ahol 43 �s f�l h�napos kor�ban hozta vil�gra els� borj�t, s ez a legr�videbb ivar�rett� v�l�si id�, amit v�zil�n�l valaha is megfigyeltek.