Csimp�nz

Rendszertani hely: oszt�ly: eml�s�k (Mammalia); rend: f�eml�s�k (Primates); csal�d: orangut�nf�l�k (Pongidae)

Le�r�s: Testt�mege 33-60 kg, testhossza 70-170 cm, jellemz� testm�retei teh�t igen t�g hat�rok k�z�tt mozognak, hiszen a h�mek �s a n�st�nyek k�z�tt, valamint az egyes alfajok k�z�tt is gyakran sz�mottev� m�retbeli k�l�nbs�gek vannak. Test�t ritk�s fekete sz�r bor�tja, arca csupasz. A n�st�nyekn�l az ivarny�l�s k�rny�ke felt�n�en duzzadt.

Elterjed�s, �l�hely: A nyugat-afrikai Guine�t�l Gabonig, valamint Zaire �szaki fel�ben honos, de elterjed�si ter�lete nem �sszef�gg�, hanem n�h�ny nagyobb �s sz�mos kisebb elk�l�n�lt r�szb�l �ll. Tr�pusi es�erd�kbe �s f�s szavann�kon egyar�nt el�fordul.

�letm�d, t�pl�lkoz�s: Csoportalkot� �llat, instabil hord�kban �l, amelyekbe egyszerre ak�r 120 egyed is tartozhat, t�bbnyire azonban j�val kevesebb. A csoport egy-egy tagja a hord�n bel�l n�melyekkel szoros kapcsolatban �ll, m�s egyedekhez pedig kev�sb� szorosan k�t�dik. Ennek ellen�re ezek a hord�k �sszehangolt cselekm�nyekre, p�ld�ul beker�t� vad�szatra is k�pesek. Nappal akt�v �llat, a f�kon �ppolyan otthonosan mozog, mint a talajon. T�pl�l�ka r�szben n�v�nyi eredet�, gy�m�lcs�k, levelek, k�l�nf�le term�sek, f�k k�rgei �s magvak �pp�gy szerepelnek az �tlapj�n, mint �llati eredet� t�pl�l�kok, nevezetesen hangy�k, termeszek, s�t kisebb gerincesek is. Csoportosan vad�szva n�ha kisebb majmokat, vagy b�bit�s antilopokat is zs�km�nyul ejtenek.

Szaporod�s, egyedfejl�d�s: 225 napos vemhess�g ut�n a n�st�ny �ltal�ban egy ut�dot ellik. A csimp�nzk�ly�k 2-4 �vig �l tejen, ivar�rett� pedig 6-8 �vesen v�lik, de a n�st�nyek n�ha csak t�z�vesen v�lnak szaporod�k�pess�. Maxim�lis �lettartama a term�szetben 30-40 �v, de az �llatkertekben ak�r az �tven esztend�s kort is meg�rhetik.

�rdekess�gek: A csimp�nz �s a t�rpecsimp�nz (Pan paniscus) az ember legk�zelebbi rokonai. Ezt mutatja az a t�ny is, hogy ha �sszehasonl�tjuk az ember �s a csimp�nz genetikai "tervrajz�t", vagyis DNS-�t, akkor azt tapasztaljuk, hogy a genetikai k�d t�bb mint 98%-ban azonos, �s csak k�t sz�zal�kn�l kevesebb a k�l�nbs�g. Els� hall�sra ez bizony�ra megd�bbent�, s�t egyenesen hihetetlen adat, hiszen az ember �s a csimp�nz k�z�tti l�tsz�lagos k�l�nbs�g enn�l sokkal nagyobb. Val�j�ban a genetikai k�d egy jelent�s r�sze minden �l�l�nyben azonos, s csak a DNS egy bizonyos szakasza tartalmaz fajonk�nt elt�r�, specifikus k�dokat. �gy azt�n, ha csak ezt a DNS szakaszt tekintj�k 100%-nak, akkor mindj�rt nagyobbnak tal�ljuk a genetikai k�l�nbs�get az ember �s a csimp�nz k�z�tt. Persze az igazs�ghoz az is hozz�tartozik, hogy az ember �s a csimp�nz g�nk�szlete m�g mindig jobban hasonl�t egym�shoz, mint a h�zi eg�r �s a v�ndorpatk�ny g�nk�szlete.

A Budapesti �llatkertben a nagy emberszab�s�akat sok�ig csak a csimp�nzok k�pviselt�k, hiszen gorilla csak 1989 �ta l�that� Budapesten, s noha orangut�nok m�r a m�sodik vil�gh�bor� el�tt is t�bb �zben ker�ltek bemutat�sra, ezek az �llatok sajnos csak r�vid ideig �ltek. Minthogy a r�gebbi id�kben (s�t m�g ma is) e h�rom faj k�z�l a csimp�nzokat volt a legk�nnyebb beszerezni, ez�rt sokszor csak ez a faj k�pviselte Budapesten a nagy emberszab�s�akat. Ma a csimp�nzok az 1989-ben elk�sz�lt �j majomh�zban laknak, de ugyanitt nyertek a r�gi majomh�zn�l korszer�bb elhelyez�st az orangut�nok �s a gorill�k is.